Honlap neve

Szlogen kell ide.

1.fejezet

Katasztrófa

Valamelyik évben, júnis 25-én, lila szemeim meglátták a napvilágot. A jós, aki éppen megáldott volna, megnézte a jövőm. Elszörnyedt, egy gyilkost látott lelkemben. Azonnal kitépte belőlem, 1 napos gyermekből azt. Elégette megsemisítette, így már nem lehettem Lélek örző. Elrendelték, hogy amint betöltöm a harmadik életévemet, vigyenek el Avisequusba, a gyilkos képzőbe. Teltek, múltak az évek, 2 éves lettem, szülinapomra egy tojást kaptam. Nem tudtam mi az, de szerettem. Egyik éjszaka, arra ébredtem, hogy valami rágcsálja a fülem. Felültem és láttam, hogy a fülemen egy ici pici sárkány lóg. Megfogtam majd átöleltem, nem szólaltam, nem bírtam, mert amint megtehettem volna, elaludtam. A sárkányommal, akit később Smaugnak neveztem el, gyorsan elszállt a maradék egy év.

Arra ébrettem, hogy zötykölődök. Szét néztem, nem a szobámban voltam. Amint erre ráeszméltem felriadtam. Kerestem Smaugot, aki hála égnek ott volt velem. Sírva öleltem át.

-Nyugi Nao..Minden rendben lesz!-Nyugtatgatott, de én csak jobban sírtam. Egy különös helyre érkeztünk, megrémültem. A levegőben a halál és a vér szaga terjengett. Visza akartam szállni a kocsiba, de nem volt már ott. Egy férfi alakját pillantottam meg.

-Mit sírsz kis kurva? Ez itt nem a sírás helye! Értve vagyok?-Ordított képembe. Hátrább léptem egyet.-Tán félsz?-Kérdezte higadtan.

-Nem.-Válaszoltam félénken.

-Pedig kéne!-Ordított megint.

-Ne ordíts.-Mondtam könnyekkel a szememben.

-De ordítok, ha ordítok!-Üvöltött. Könnyek folytak az arcomon. Féltem, fáztam és egedül éreztem magam. Csak Smaug volt velem. Amíg ezen gondolkoztam Smaug már a tanár kezében volt.

-Mit csinálsz Smauggal?-Kérdeztem, előre félve a választ.

-Nem lehetnek háziállatok! Majd holnap dől el ki lesz a társad!-Üvöltött majd levágta, szeretett sárkányom fejét.

-NE!-Kiáltottam majd térdre rogytam és úgy sírtam, zokogtam. Egy világ dőlt össze bennem. Próbáltam magam vígasztalni, hogy holnap lesz valaki, aki megért. De nem mennnt. Smaug volt az egyetlen akit szerettem.

-DE!-Nevetett gúnyosan a férfi majd egy tőrt adott kezembe.-Vágd a lábamba!-Parancsolta.

-Nem, az fáj!-Mondtam majd leraktam a tőrt, ami nagyobb volt mint én.

-Nem, nem fáj!-Ordított a képembe majd vállamra ír a tőrrel egy K betűt.

-Áúú!-Kaptam oda.

-Nem csinálom többet, ha csinálod amit mondok!-Ordított megint. Felvettem a tőrt majd beleszúrtam tanárom lábába. Lesújtóan nézett rám majd egy i betűt írt a k mellé.

-Azt mondtad nyem csinálod többet!-Mondtam sértődötten.

-Amgí nem csinálod azt amit mondok beléd írom ezeket!-Ordított majd megint kezembe adta a tőrt. Teljes erőmböl belevágtam a tőrt a lábába. Átszúrtam vele. Ő kivettem, és blémvéste a többi betűt: ller. Kiolvasható volt a vállamból a Killer szó. Elvitt engem ezek után egy szobába. Az ágyra vágott, s megparancsolta, hogy aludjak el. Én elaludtam.